Mindvégig aktívan

Sri Chinmoy földi tartózkodásának utolsó hete

2007. október 3-án, szerdán Sri Chinmoy meditációs összejövetelt tartott tanítványainak, amelyen sok zenekar játszott. Ezek a zenekarok rendszeresen felléptek szerdánként. Ez volt Sri Chinmoy első meditációs összejövetele New York-i tanítványaival, amióta szentpétervári koncertsorozatáról visszatért. Korábban tartott egy sétáló meditációt is, amelynek során tanítványai a házánál gyűltek össze és elsétáltak előtte, miközben rájuk meditált. A szerdai összejövetel során Sri Chinmoy sok mulatságos esetet mesélt el oroszországi utazásáról.

Pénteken olyan meditációs összejövetelt tartott, amely a nagyközönség számára is nyitott volt. Sri Chinmoy kihívta a több mint 30 éve az útján lévő tanítványait, hogy mondjanak el egy rövid imát vagy verset.

Szombat délután egy újabb sétáló meditációra került sor, szombat este pedig egy meditációs összejövetelre. A szombat esti meditációs összejövetel nagy részét spirituális színjátszó csoportok improvizatív előadásai tették ki. Egy szívmelengetően mulatságos darabot mutatott be Databir Watters és Abakash Konopiaty színtársulata – Databir életének eseményeiből! Databirt a centerben úgy ismerik, mint a megtestesült dinamizmust, lelkesedést és édességet – most a hatvanas éveiben jár, de ő a hajtóereje a napi frisbee-nek, melyen a New York-i tanítványok egy csoportja minden reggel részt vesz a reggeli meditáció után. Sri Chinmoy szerint csodálatos volt az előadásuk. Ugyanezen az estén Udar Robinson csoportjának egy másik színdarabja a Mahabharata egyik történetét dolgozta fel. Sri Chinmoy egy évvel korábban adta nekik az „Udar: a Határtalan Színtársulat” nevet .

Vasárnap is volt egy sétáló meditáció, és Sri Chinmoy végül arról beszélt, milyen fontos, hogy értékeljük egy meditációs tanító külső vezetését.

Kedden, október 9-én fogadta Sri Chinmoy utolsó előkelő vendégét – egy nyugalmazott indiai nagykövetet, aki világszerte különböző helyeken szolgálta hazáját. 1964-es nyugatra érkezésekor Sri Chinmoy három évig a New York-i Indiai Nagykövetségen dolgozott, még mielőtt megkezdte volna teljes idejét kitöltő emberiség iránti szolgálatát. A nagykövet 1967-ben, áthelyezése előtt, rövid ideig Sri Chinmoy főnöke volt, az azt követő években pedig több alkalommal jelen volt Sri Chinmoy koncertjein és más tevékenységeinél. Ez alkalommal Mahatma Gandhi életművéről beszélgettek, majd pedig Sri Chinmoy egy díjjal ajándékozta meg, elismerve ezzel a nagykövet úr szülőhazája és a világ szolgálatában eltöltött sokéves munkásságát.

Sri Chinmoy kreativitása egészen az eltávozása előtti napig termékeny maradt: szerdán is több új dalt komponált.

Sri Chinmoy szerda este tartotta utolsó meditációs összejövetelét tanítványai körében. Ezen az összejövetelen jelent meg a My Christmas-New Year-Vacation-Aspiration-Prayers (Karácsonyí-Újévi-Vakáció-Törekvés-Imáim) című verseskötetének 52. része. A kötet 91 ima-versét Sri Chinmoy 2006 elején írta a malaysiai Langkawiban. A 91. vers és egyben a Sri Chinmoy életében utolsóként megjelent vers immár halhatatlan státuszt nyert:

"Fizikai halálom
Nem az életem vége -
Örökké tartó utazás vagyok."
 
images/sri_chinmoy_smiling.jpg
 
 

Sri Chinmoy 2007. október 11-én távozott a földi létből. Tanítványai hiszik és érzik, hogy a Mesterrel való belső kapcsolatuk továbbra is élő, és Mesterük belső vezetése változatlanul jelen van az életükben.