Sulochana

Mikor anyukám még élt, meglátogatott itt New Yorkban. Nem beszélt angolul, de szeretett velem jönni az összejöveteleinkre a Fejlődés-Ígéretbe. Szerette Gurut, de néha haragudott rám, mert Guruval voltam az összejöveteleken és nem maradtam otthon vele.

Ezért így szólt: "Haza akarok menni Budapestre."

Erre én azt feleltem: "Jól van, megbeszélem Guruval."

Guru annyit mondott: "Rendben."

Elmondtam anyának a válaszát és elutazásának reggelén együtt mentünk a Fejlődés-Ígéretbe. Miközben a prasadra vártunk, hirtelen indulatba jött és egyedül elment, elhagyta a Fejlődés-Ígéretet anélkül, hogy elköszönt volna Gurutól. Én viszont odabent maradtam.

Egyszer csak anyukám visszajött az utcáról. Amikor Guru meglátta, a színpadra szólította és egy szál rózsát adott neki. Anyám ekkor elsírta magát, mert tényleg el akart búcsúzni Gurutól, de az elméje elhúzta. Azután Guru azt mondta nekünk, anyám élő példája volt annak, ahogyan a lélek előtérbe jön. Guru nem akarta, hogy elköszönés nélkül menjen el, ezért a lelke visszahozta.

Sulochana (New York)

Következő történet