Újévi írások és versek

Amikor az új év virrad

Újévkor mindig új tudat virrad fel a földön. Isten új reménnyel, új fénnyel, új békével és új örömmel lelkesíti minden teremtményét, az összes emberi lényt. Isten azt mondja: „Amint az új év virrad, benned is egy új tudat virrad fel. Ezzel az új tudattal fuss a kitűzött célod felé”. Istenre hallgatunk, Belső Pilótánk parancsára, és a végső Valóság felé rohanunk. Ily módon az új év energiával tölt fel, bátorít és inspirál minket, hogy végső Célunkhoz fussunk.

Amikor az új év virrad, tudatában kell lennünk annak, hogy túl kell szárnyalnunk önmagunkat. Túl kell mennünk jelenlegi képességeinken és megvalósításainkon. Ha ilyen erős elhatározással bírunk, akkor Isten az Ő különleges Áldásával ajándékoz meg minket.

Isten mindig azt kívánja, hogy előre mozduljunk; nem akarja, hogy visszanézzünk. Ha a futó gyorsan fut és visszanéz, akkor megbotlik. Ugyanígy, ha mindig visszanézünk az elmúlt évre, akkor csak bánatra, nyomorra, frusztrációra, bukásra gondolunk. De ha előre nézünk, a reménység virradatát látjuk mélyen önmagunkban.

Az új év minden napja egyformán fontos. Tegyük fel, hogy egy futónak száz métert kell futnia, hogy elérje a célját. Miután húsz métert teljes sebességgel futott, az az érzése, hogy ezzel a tempóval pillanatok alatt a célnál van. És akkor jön a lazítás. De a versenyt csak akkor nyerheti meg, ha a starttól a célig a csúcssebességet tartja. Mondhatnánk úgy is: csak akkor lesz teljesen elégedett és büszke a sebességére.

Amikor egy életcél elérésére törekszünk, fokozatosan fejlődünk. De fokozatos fejlődésünk közben állandóan ugyanazt a törekvési szintet kell tartanunk. Tegyük fel, hogy valakinek öt mérföldet kell futnia. Mikor a startpisztoly eldördül, a futó még inspirált és nagyon gyorsan kezd futni. De két-három mérföld után nagyon fáradt lesz. A futás fárasztóvá és nehézzé válik. Ha most feladja csak azért, mert fáradt és elmúlt a lelkesedése, sohasem éri el a célját. De ha folytatja a versenyt, még ha sebessége csökken is, végül célba ér. Akkor pedig érezni fogja, hogy megérte a küzdelem és a fizikai szenvedés.

Mindennap, mikor a reggel virrad, éreznünk kell, hogy valami újat kell megvalósítanunk. Mindennap haladunk. Ha törekszünk, akkor állandóan benne vagyunk a futás folyamatában. Mikor reggel útra kelünk, éreznünk kell, hogy ez tegnapi utazásunk folytatása, nem pedig egy teljesen új kezdet. Aztán a következő nap azt kell éreznünk, hogy megint megtettünk egy mérföldet. Mindennap éreznünk kell, hogy egy újabb mérföldet haladtunk. Ily módon tudni fogjuk, hogy egy napon elérjük a Célunkat.

Sri Chinmoy: Szívvirágok

Egy új év: új élet. Egy új élet: új pillanat. Egy új pillanat: új lehetőség. Egy új lehetőség: új áldás a végtelen Legfelsőbbtől.

Sri Chinmoy: Arise! Awake!

Minden újév egy új tapasztalat

Minden újév egy új tapasztalat. Az újév új törekvés tapasztalatát adja az embereknek. A törekvés egy felfelé törő sírás, ami megvilágosító mosollyá válik.

Az emberek az újévtől új megelégedést várnak. Az elégedettség a boldogság megtestesülése és kinyilvánítása. Amikor megtestesítjük a boldogságot, mindannyiunk kis személyes világa egy nagy és határtalan világgá válik. Amikor kimutatjuk boldogságunkat, a halandó bennünk halhatatlanná válik.

Minden újév egy új felelősség. Minden új felelősség egy új lehetőség. Mi a lehetőség üzenete? A lehetőség azt mondja nekünk, hogy végső Célunk nem kell, hogy számunkra örökre elérhetetlenül messze maradjon. A Cél elérhető, ha az állati éhséget isteni éhséggé alakítjuk át. Cél elérhető, ha emberi szomjúság isteni szomjúsággá válik. Az állati éhség felfalja isteni látomásunkat. Az emberi szomjúság pedig uralja isteni valónkat. Az isteni éhség az öntúlszárnyalásra való éhség. Az isteni szomjúság az öntökéletesedésünk iránti szomjúság.

Minden újév a pusztulás vagy a megelégedés üzenetét hordozza. Ha a saját magunk kedvére teszünk emberi módon, az kétségtelenül a pusztuláshoz vezet. Ha Isten kedvére teszünk Isten saját Módján, akkor feltétlenül elégedetté válunk. Ha kételkedünk a bennünk lévő isteniben, és kényeztetjük a bennünk lévő emberit, akkor emberi módon teszünk a saját kedvünkre. Ha tökéletesítjük a bennünk lévő emberit és betöltjük a bennünk rejlő istenit, akkor Isten kedvére teszünk Isten saját módján.

Sri Chinmoy: The Garland of National-Souls

Az előttem álló új órában Szívem sírni fog Istenért. Az előttem álló új napon Életem mosolyogni fog Istennel. Az előttem álló új évben Végre elégedetté teszem Istent.

Sri Chinmoy: Ten Thousand Flower-Flames, 2429