A vágy-élet és az egyszerűség-élet

Minden keresőben két személy él: az egyik vágyakozik, a másik törekszik. Mivel elfogadtuk a spirituális életet, fel kell tennünk magunknak a kérdést, vajon a vágyak kielégítenek és beteljesítenek-e minket vagy sem. Belső lényünkben érezni fogjuk, hogy egyiket sem teszik. Még mielőtt tulajdonképp vágyódni kezdenénk, elménkben megjelenik a vágy tárgya vagy gyümölcse, és úgy gondoljuk, ha azt elérjük, boldogok leszünk. Sajnos, végül mégis a csalódottságot kapjuk. Minden alkalommal, ha teljesíteni tudjuk egy vágyunkat, újabb vágyaknak engedünk. De még magának a vágynak a beteljesülése sem ad nekünk elégedettséget. Épp ellenkezőleg. Csak növeli kapzsiságunkat, elégedetlenségünket azzal, amit látunk, amit érzünk, és amivé válunk.

A keresőnek a vágyakat át kell alakítania törekvés-életté. Meg kell világosítania őket. Tévedsz, mikor úgy érzed, hogy ha egy bizonyos vágyad egyszer teljesül, többet nem lépsz a vágyak világába. Ez lehetetlen. A vágy-élet egy csábító élet. Nem mondhatsz olyat, hogy ha húsz vágyad teljesül, akkor majd spirituális életbe kezdesz. Akkor majd jön a huszonegyedik vágy, és magával ragad. Ha beléptél a spirituális életbe, érezned kell, hogy minden vágyat fel kell ajánlani az Úrnak, annak átalakításáért és megvilágosításáért.


      /hu/images/arrow.gif

Következő oldal