Gunthita

Dodula a fekete nővéri ruhájában volt, amikor először eljött Kailash előadására. Mindenki meglepetésére egyike volt annak a tíz embernek, akik feliratkoztak a folytatásra. Az első este Kailash tartotta az előadást, majd én folytattam a következő három estén. Kailash azt mondta nekem, hogyha ez a nővér az utolsó estén is maradna, akkor inkább ne beszéljek arról, hogyan lehet valaki tanítvány, nehogy probléma merüljön fel az egyházzal. Természetesen Dodula azon kevesek között volt, akik az utolsó tanfolyamon is ott voltak.

Elejétől kezdve nagyon nyitott volt Gurura. Imádta a Transzcendentális képet. Azt mondta, hogy folyamatosan mosolyog rá. Rengeteg könyvet vásárolt, amiket a többi apácának és a rendfőnöknőnek is odaadott. Vásárolt jónéhány fényképet is Gururól, és a pici szobájában ki is rakta őket.

Mikor New Yorkban voltam, inspirációt éreztem, hogy elmeséljem Dodula néhány élményét Guru zenéjével és transzcendentális képével kapcsolatban, amik az általa tanított gyermekek kapcsán történtek. A történetek olyan szépek voltak, mint a tündérmesék, de igazak voltak!

Guru egyetlen kommentárja az volt: "Ő nem tanítvány?" Én azt feleltem: "Nem, Guru, 27 éve apáca egy katolikus rendben!" Guru csupán részvétteljesen mosolygott a buta válaszomon.

Néhány héttel később Guru Münchenbe jött, és mivel Dodula minden héten meglátogatott minket a Madal Bal boltunkban, azt mondtam neki: "Következő alkalommal nem leszek itt. Sri Chinmoyt fogom meglátogatni Münchenben." Azt mondta, hogy írt neki egy verset és megkért hogy fordítsam le, és adjam oda neki. Felnyitottam a borítékot, és volt benne egy fénykép Doduláról. Megkérdeztem, hogy miért akar fényképet adni Sri Chinmoynak (mivel sosem mondtam hogyan jelentkezhet tanítványnak). Azt válaszolta, hogy mivel neki olyan sok képe van róla, szeretné, ha neki is lenne legalább egy képe őróla, csak hogy tudja ki köszöni meg mindezeket a segítségeket és áldásokat.

Ekkor elmondtam neki, hogy Sri Chinmoy valójában nem csak filozófus, művész, zeneszerző és költő, de egyike a legmagasabb rendű spirituális tanítóknak, aki egy fénykép alapján fogadja el a tanítványait. Könnyek gyűltek Dodula szemébe, és azt mondta: "Ha nem ő a tanítóm, hát ki más? Sokkal többet tanultam tőle ezekben a hónapokban, mint amennyit spirituális nővérként tanultam 27 év alatt a rendben!"

Mikor Guru meglátta a fényképét, elfogadta tanítványának, és azt mondta: "Jézus elrabolta a szívét és most elhozta nekem."

Gunthita (Zürich)

Következő történet