Tanima

A szeretet arany fonala...

1968 februárja volt. Elindultam, hogy Gurut először meglátogassam. Guru akkor még Manhattan-ben lakott egy barna téglás apartmanban a felső keleti oldalon, ahol a center meditációkat is tartották. Az édesanyám néhány hónappal ezelőtt már járt Gurunál és Guru néhányszor velem is beszélt telefonon, de még sohasem láttam őt.

A találkozókat csütörtök esténként és vasárnap délutánonként tartották. Egy gyönyörűszép vasárnap délután volt, amikor metróval és busszal útra keltem a nyugati Greenwich Village-tól az East 84. utcáig. Egyedül utaztam, mert az anyukám éppen próbán volt, és nem tudott eljönni. Korábban leírtam a pontos címet és úgy emlékeztem, hogy az a 84. utcán a First és a York sugárút közé esik, de rájöttem, hogy a papírt otthon hagytam. Meredten bámultam az utca mindkét oldalán sorakozó barna téglás házakra, de a címet nem tudtam. A szívem elszorult, hogyan fogom megtalálni Guru házát? Emlékszem, hogy az utca közepén álltam, néztem fel és le, jobbra és balra, de mindenütt barna téglás házak voltak. Csak annyit tudtam Gururól, hogy ő "Guru", nem tudtam a vezetéknevét sem. Még ha be is mentem volna minden egyes barna téglás házba, és elolvastam volna a postaládákra kiírt neveket, akkor sem ismertem volna meg a Ghose nevet.

Éppen ott tartottam, hogy feladom és hazamegyek (valószínűleg hónapokig nem láthattam volna Gurut, mivel most iskolai szünetem volt, de vissza kellett utazzak), amikor váratlanul húzott valami. Ez olyan volt, mint valami fonál, ami a szívemet húzta jobbra, az utca jobb oldalán álló egyik barna téglás házba. Úgy éreztem, hogy az értelmem kikapcsolt. Hiszen ha működött volna, teljesen értelmetlennek találtam volna, hogy pont ebbe az épületbe menjek be.

Bementem és elkezdtem felfelé menni a lépcsőn. Nem tudtam, hogy hányadik emeleten lakik; azt sem tudtam, merre megyek. Felértem a lépcsősor tetejére és befordultam egy folyosóra. A folyosó végén egy nyitott ajtónál állt Guru, indiai dhotit viselt és mosolygott rám. Azt mondta: "Szóval te vagy Cindy". Sohasem látott engem, honnan tudta, hogy ki vagyok? Itt állt és szeretetének arany fonalával az utca közepéről idehúzott engem. Ez volt a kezdet.

Tanima (New York)


/hu/images/arrow.gif

Következő történet